Könnycseppek

Megosztás ezzel:

FacebookTwitterGoogleLinkedInEmail this page


Reszket a falevél, ág hegyén fázik,
Vacog a napsugár, ég alig látszik.
Csillogó könnycseppek – tó tükre ázik,
Fürge kis mókus fatörzsön mászik.

Aprócska gyermekek kacagnak vígan,
Énekük messze száll hajnali pírban.
Felnőttek kísérik őket a téren,
Virágot gyűjtenek majd kinn a réten.

Harmatos fűszálon csillan a napfény,
Illatos virágon zümmög egy poszméh.
Piruló gyermekarc, viruló mosoly,
Illanó érzések – tán igaz sem volt.

Évtized múltával a gyermek felnő –
Felnőttkor ideje oly hamar eljő!
Emlékek villannak tudatom mélyén –
Csillogó könnycseppek életem tükrén.

Megosztás ezzel:

FacebookTwitterGoogleLinkedInEmail this page


Share

Vélemény, hozzászólás?


Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A képzelet tengerén hajózom…

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát!