Ugye, hogy trágárságok nélkül is lehet jó színházat csinálni? Nagy Cili megmutatta! Köszönöm!

Kisvárosi pletykafészek – mai nevén fodrászüzlet – a helyszín, ahol megismerkedhetünk néhány hölgy sorsával.

Valery (Vlahovics Edit) mindenkivel úgy beszél, mint a kutyájával. Bár, lehet, hogy még vele sem annyira utálatos. Kicsit olyan, mint a lázadó kamaszok: flegma, sértődékeny, kiállhatatlan, valamiért mégis „kiállják”.

Shelby (Alberti Zsófi) éppen az esküvőjére készül. Örömébe bánatot plántál a tudat, hogy nem lehet teljes családja. Számára kockázatos a gyermekvállalás. De győz az életöröme, még mosolytalan, örökké aggódó édesanyját (Németh Judit) is képes megbékíteni, hogy a leendő nagymama – szorongását félretéve – örömmel várja unokája születését.

Clairee (Szalai Kriszta) a polgármester özvegye, kivel szolidaritást vállaltak a többiek, és együtt utálják a jelenlegi „first ladyt”. Ennek természetesen minden adandó alkalommal hangot is adnak.

Aki pedig a központ, Truvy (Bálint Éva). A fodrászüzlet tulajdonosnője mindig kész a híreket kapni-adni, helyeselni vagy éppen ellentmondani. Friss munkaerő a kétes egzisztenciájú Annelle (Dunai Júlia), aki először félénk, aztán istenfélő, majd kreatív, de őt is utoléri a sorsa. Úgy tűnik, a szent élet nem ad kellő védelmet a férfiak ellen.

A szépülésre vágyó asszonyok a várakozás ideje alatt megosztják egymással örömüket, gondjaikat. Szeretik és utálják egymást, de a bajban elválaszthatatlanok, mint az ökölbe szorult ujjak. Szükség is van az összetartásukra, hiszen Shelby életöröme és pozitív gondolkodásmódja ellenére is megtörténik a tragédia.

Az érzelmek két véglete: a boldogságtól ragyogó, csillogó szemű Shelby és az undokság professzorasszonya, Valery. Köztük fokozatok az aggódó anya, a mindentudó expolgármesterné, a tettrekész fodrásznő és a gyámoltalannak tűnő újonc városlakó.

A kevés szereplő ellenére magával ragad a szinte hétköznapi sztori, a profi előadás. Elhiszem, hogy egy vagyok közülük, ott ülök velük együtt az üzletben és várok a soromra. Ugyanúgy idegesít a madarakra lövöldöző férj, mint a történetbéli szomszédokat. Ugyanúgy rácsodálkozok Anelle változására, mint a búra alatt csinosodó nők. És ugyanúgy megdöbbent Shelby boldogsága a tragédia árnyékában. Ő elfogadta a sorsát, ami a körülötte élőknek már nem annyira természetes. Bizony, eljön a perc, amikor a civakodó, egymást maró, mégis összetartó hölgyek összedugják a fejüket, és terveket szőnek a hogyan továbbról. Mert az élet megy tovább, akkor is, ha időnként valaki elhagyja e földi létet…

Hiszen, mint tudjuk, az életnél nagyobb színház a világon nincs.

A fotó a színház honlapjáról származik.