Jananana….

Menj, csak menj az úton, menj a fény felé
Lelked szabadon száll az isten elé
Földi léted végén nyílik egy kapu
Szomorúan nézed, szíved visszahúz

Csendes sóhajtással neved suttogom
Számolatlan áldás kísér utadon
Földi léted végén zárul a kapu
Mögötted elillan mindenféle bú

Múlhatatlan lényed nem ismer halált
Öregisten által örök élet vár
Aranyfényű lélek, égi hatalom
Fénnyé változik, majd csillagként ragyog

Jananana…

Menj, csak menj az úton, menj a fény felé
Lelked szabadon szálljon isten elé
Aranyfényű lélek, égi hatalom
Fénnyé váltál, ott fenn csillagként ragyogsz
Aranyfényű lélek, égi hatalom
Fénnyé váltál, ott fenn csillagként ragyogsz