Halványkék füllentés

Megosztás ezzel:

FacebookTwitterGoogleLinkedInEmail this page


A mese megjelent a Holnap Magazin Álomvilág meséi c. mesekönyvében 2010

       Egyszer Halványkék Füllentés elindult, hogy megkeresse az igazságot. Ment, mendegélt, amikor találkozott egy kislánnyal. A lányka pillangót kergetett a réten, arca kipirult a futkosástól, ugrálástól.
– Milyen szép szőke hajad van! – dicsérte meg Halványkék Füllentés.
– De hát nekem fekete hajam van! – csodálkozott Katica. – Miért mondod, hogy szőke?
– Mert én a Füllentés vagyok – felelte Halványkék Füllentés. – Bár lehet, hogy ez sem igaz? – esett gondolkodóba. – Én mindig majdnem-igazat mondok.
– Majdnem igazat? A szőke hajamban mi az, ami majdnem igaz?
– Az, hogy szép! Csak nem szőke.
– Miért nem mondasz egyszerűen igazat?
– Mert nem tudok. Szeretnék, de sosem sikerül – kesergett. – Ezért keresem az igazságot, hogy megtudjam tőle, ő hogyan csinálja. Nem tudod véletlenül, hol találom meg?
– Most is féligazságot mondtál? – kérdezte Katica. – Úgy érzem, komolyan gondoltad, akkor pedig nem lehetett füllentés!
– Komolyan mondtam, persze, hogy komolyan! Akkor ez most igazság volt?
– Úgy bizony! – bólogatott a kislány. – Látod, csak őszintének kell lenned, és máris elfelejtheted a füllentést.

Meseszárnyon - Corvin Kiadó 2018
Meseszárnyon – Corvin Kiadó 2018

– Jaj, de jó! – kacagott Halványkék Füllentés, és vidáman eltáncolt.
Csakhogy valami ott maradt belőle Katicánál. Egy icike-picike füllentésfoszlány. Egyikük sem vette észre, hogy rátapadt a hajára. Katica hazament, és mivel nagyon szomjas volt, megkereste a hűtőszekrényben a tejet. Lustaságában nem öntötte ki pohárba, hanem csak úgy beleivott a dobozba. A kupakot ügyesen visszacsavarta, hogy ki ne folyjon a maradék tejecske.
Reggel a nagyi csodálkozva látta, hogy a dobozban nem a megszokott mennyiség van. Hűha! – morfondírozott Csöpi nagyi –, most valakinek nem jut a reggeli kakaóból. Mit is tegyek, hogy minden gyerek megkapja az adagját? Az lenne az igazságos – gondolta –, ha nem kapna kakaót az, aki megitta a tejet. De ki lehetett? Valahogy meg kellene tudni…
– Ébresztő! – költögette unokáit. – Marica! Ágica! Katica! Marci! Berci! Jó reggelt!
A gyerekek álmosan pislogtak ki a takaró alól. Aztán eszükbe jutott, hogy nyár van, szünidő, és ők most nyaralnak a nagyinál. Nem kell iskolába menni, viszont lehet az állatokkal játszani…
– Felülhetek Szellőre? – pattant ki az ágyból Marci.
– Én is, én is! – csatlakoztak kórusban a többiek.
– Előbb reggeli! – adta ki a parancsot a nagyi. – De van egy kis baj. Valaki megitta a tej egy részét, ezért nem lesz elég a kakaó mindenkinek. Aki megdézsmálta a tejet, ma teát kap reggelire.
A gyerekek megmosakodtak, felöltöztek és kisorakoztak a konyhába Csöpi nagyihoz. Az asztalon már ott várta őket öt bögre. Négyben kakaó illatozott, egyben tea gőzölgött.
– Nos, kié a tea? – kérdezte a nagyi.
Senki nem felelt. A kicsik egymásra pislogtak, mindannyian a másiktól várták a választ: enyém! Csakhogy mindannyian jobban szerették a kakaót, mint a teát.
– Én kakaót iszom! – jelentette ki magabiztosan Katica. Ekkor valami halványkék kezdett körülötte gomolyogni. Mintha köd lett volna, de hát ki látott még ködöt odabent a házban?
– Ez meg micsoda? – csodálkozott a nagyi, és meg akarta érinteni a kékséget.
– Én a Füllentés vagyok – szólt a köd.
– De hát te elmentél! – riadt meg Katica, hogy most aztán kiderül a turpisság.
– Csak a nagyobb részem ment tovább az igazságot keresni. Egy darabkám veled maradt. Most már a tiéd vagyok. Minél többször játszol velem, annál nagyobb leszek.
– Nocsak! – szólt közbe a nagyi. – Füllentés itt, nálunk? Eddig nem volt szokás ebben a házban hazudni!
– Én nem hazudok, csak füllentek – sértődött meg Halványkék Füllentés.
– A füllentés kicsi hazugság – jelentette ki Csöpi nagyi. – Ahogy az előbb magad mondtad, minél többet játszanak veled, annál nagyobb leszel. Vagyis minél többször füllent valaki, annál nagyobb lesz a hazugság. A végén már nem fogja tudni, kinek mit mondott, és belegabalyodik a tulajdon koholmányába. Ezt jobb már az elején elfojtani.
– Igazad van, nagyi! – pirult el Katica. – Enyém a tea – nyúlt a bögréért, és óvatosan kóstolgatta a forró italt. Elvett egy brióst a kosárkából, beleharapott. Ágica, Marica, Berci és Marci is leültek a kakaójuk elé.
A halványkék füllentésfoszlány beleveszett a semmibe. Talán elment ő is az igazságot keresni…

Hallgasd meg!

Megosztás ezzel:

FacebookTwitterGoogleLinkedInEmail this page


Share

Vélemény, hozzászólás?


Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A képzelet tengerén hajózom…

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a cookie-k használatát!