Megosztás ezzel:

Azt hiszem, ha ilyen férfi mellett kellene élnem, sírva menekülnék. Egy rakás szerencsétlenség. Siránkozáson kívül csak játszani és parancsolni tud, bár már a szolgája sem veszi komolyan. Csoda, hogy akad még olyan barátja, aki kizökkentené a letargiából.

Másrészt Ilja Oblomov kristálytiszta logikával magyarázza meg, miért nem csinál semmit. Őt hallgatva a zsigereimben érzem, igaza van. De sajnos a világ nem így működik, és csak keveseknek jön be munka nélkül jól élni. Ilja is csúszik lefelé a lejtőn, amiből menekülne is, meg minek? Vágyik asszonyra is, meg minek? Ahogy az orvosa mondja: minden betegség lelki eredetű.

Bajomi Nagy György őszinte átéléssel adta a fárasztó figurát. Én ugyanolyan átéléssel figyeltem. Néha megfojtottam volna, néha nem álltam meg nevetés nélkül. Olyan ő, mint egy gyermek, aki csak testben nőtt fel, időnként viszont kicsillan az ész az ostobaság alól.

Trokán Péter Zaharja telitalálat. Jövök, mert hívnak, teszem, mert mondják, de van véleményem, és nem tartom meg. Remek alakítás.

Mihail Ugarov Oblom-off című színművét Valló Péter rendezte.

A fotó a színház honlapjáról származik.

Megosztás ezzel: