Ébren a tábor, lángol a tűz,
Éjjeli árnyat messzire űz.
Száz manó ropja, víg zene szól,
Elfogy a fű a lábuk alól.
Pattogó szikrák gyors ütemén
Manó egy kislányt táncolni kér.
Csendül a nóta, csillog a szem,
Röppen a csurka, tambura peng.
Dobban a csizma, perdül a lány,
Kék masni libben ing derekán.
Fordul a párja, nyújtja kezét,
Manólány arcát festi a hév.
Roppan a rőzse, surran a láng,
Fellegek hátán táncol a lány.
Holdsugár hívja, légy az enyém,
Bűvölő táncod szívemig ér.
Lebben a szoknya, égben a kéz,
Búsul a manó, szíve nehéz.
Csillan egy könnycsepp, szökken a lány,
Lenn a legényke tárt karral vár.
Zöldszemű lánykát átöleli,
Csillagok alján táncba viszi.
Alszik a tábor, kihunyt a tűz,
Békésen ring a szomorúfűz.