Megosztás ezzel:
Reszket a falevél, ág hegyén fázik,
Vacog a napsugár, ég alig látszik.
Csillogó könnycseppek – tó tükre ázik,
Fürge kis mókus fatörzsön mászik.
Aprócska gyermekek kacagnak vígan,
Énekük messze száll hajnali pírban.
Felnőttek kísérik őket a téren,
Virágot gyűjtenek majd kinn a réten.
Harmatos fűszálon csillan a napfény,
Illatos virágon zümmög egy poszméh.
Piruló gyermekarc, viruló mosoly,
Illanó érzések – tán igaz sem volt.
Évtized múltával a gyermek felnő –
Felnőttkor ideje oly hamar eljő!
Emlékek villannak tudatom mélyén –
Csillogó könnycseppek életem tükrén.
Megosztás ezzel:
