Megosztás ezzel:
Síró égbolt, szomorú világ,
Nap a felhővel folytat vitát.
– Tűnj el, fuss szét, engedd, hogy süssek!
Legyél vidám, az élet ünnep!
– Fáj a szívem, muszáj, hogy sírjak,
Csipkés ruhám tépik a varjak.
Szellő, orkán, mind engem szaggat,
Fákon a levél mélyen hallgat.
– Engedd néznem, mi van a földön,
S nem kell többé senkinek ködmön.
Ragyog fent a színarany sugár,
Sok ember szívében lesz fényár.
Nevet az ég, dalol a világ,
Nap a felhővel már nem vitáz.
Megosztás ezzel:
