A tó vizén sűrű csend ül,
Harang szava halkan csendül.
Ifjú asszony férje mellett –
Vele közös útra lépett.
Mától fogva ők már egy pár,
Kettejükre új élet vár.
Kitartani jóban-rosszban,
Boldog lenni élethosszan.
Két szép fiuk, két szép lányuk –
Teljesült a kívánságuk.
Lágyan egymás kezét fogva
Haladtak az úton tova.
Évek szálltak, dolgos évek,
Gyermekléptek visszatértek.
Unokáktól hangos a ház –
Anyó testét rázza a láz.
Árva apó fejét hajtja,
Magasodik a sír hantja.
Harang szava halkan csendül,
A tó vizén sűrű csend ül.
Érzek a verseidben, valami különös vidéki hangulatot. Ha érted! Lehetne akár Móricz, Arany, Petőfi hangulatnak is nevezni. És, hidd el, nem túlzok amikor ezt írom.
Gitta
Talán, mert vidéki vagyok? 😀 De értem, mit akarsz mondani….
Szép és szomorú…benne van egy egész élet.
Ritkán verselek, de ez nekem is tetszik. Szakembernek nem biztos, de ha az olvasónak igen, megérte. Köszönöm, hogy olvastad, s véleményezted!