Megyek, uram, megyek, ha hívsz.
De súgd meg nekem, miért így?
Nem az a baj, hogy elviszel, felkészültem rég.
Az a baj, hogy így jön el a vég.
Megkínzol, meggyötörsz,
Összetörsz.
Miért?
Te, ki a legnemesebb vagy,
a jóság mintaképe,
örökké megbocsátó,
minden bűnt szelíden elnéző…
Miért vetted el utolsó napjaim tudatát?
Megfosztottál eszemtől, méltóságomtól,
mi idefent semmi,
de odalent az tett emberré.
Elvetted a szavaimat,
az értő füleket béna nyelvemhez,
épp csak lélegzeni hagytál.
Elvetted tőlem a fohász,
szeretteimtől a búcsúzás lehetőségét.
S ha már elvetted,
miért hagytál ennyi időt az útra,
amikor egy pillanat alatt is érkezhettem volna,
miért?
Súgd meg nekem, uram!
Miért?
Megrendítő ez a MIÉRT, de nincs rá válasz. Karácsony napján ment el végleg egy hozzátartozónk! Miért? Nincs rá válasz!