Megosztás ezzel:
Árva lettem, apátlan-anyátlan,
ki tudta, de mégsem várta,
hogy eljön az a pillanat,
mikor a szív megszakad.
Sokat szenvedett,
de végre megpihenhetett,
már a felhők közt száll,
lelke nyugalmat talál.
Elment ahhoz, kit még sosem látott,
de ott belül mindig hozzá vágyott,
s most már az ő lába előtt mond
értünk imádságot.
Megosztás ezzel:
