Megosztás ezzel:
Húsz év múlva – A lányok
– Istenem, de megöregedtem! – sóhajtott fel Vicky Sanford. Odafordult a férjéhez. – Ezek mind kárörvendezni jöttek ide! Nézd, milyen fiatalok!
– De hát a lányaink barátai! Nem lehetnek öregek! – Nick mulatott a felesége kétségbeesett hangján. Persze jól tudta, hogy csak tréfál. Vicky negyvenöt felé közeledve is gyönyörű volt. A bőre sima, a ráncok messze elkerülték. Hajkoronája is a régi. Nick még most is ugyanolyan szerelmes volt belé, mint két évtizeddel ezelőtt.
December huszonharmadika van. Karácsony közeleg. Már minden ünnepi díszben áll. Tele a ház százféle vendéggel. A lányok ma töltik be a huszadik évüket. Sok a barátjuk, iskolatársuk, azok szülei, akiket ők is ismernek. Mind-mind eljöttek gratulálni a három lánynak.
Hatalmas születésnapi partit rendeztek nekik. Úgy tervezték a lányok, hogy este hétkor, amikor húsz évvel ezelőtt a világra jöttek, együtt, egyszerre jelennek meg a partin. Addig csak egyenként szaladtak be pár pillanatra.
Amióta külön iskolába járt a három ikerlány, szétváltak az útjaik. Mostani barátaik nem is tudják valamennyien, hogy ők hármas ikrek. Lesz nagy meglepetés, ha együtt látják őket.
De hát ilyen az élet, az idő szalad, mintha kergetné valaki. Felnőttek a kis vadócok. De ahogy belsőleg nem hasonlítottak egymásra, hiszen mindegyiküknek más az érdeklődési köre, külsőleg annál egyformábbak.
Örökölték az édesanyjuk szépségét. Mindhárman kékszeműek, aranyszőke hajuk a derekukat verdesi. Kerek babaarcuk ellenállhatatlanná tette őket. De sok csínyt elkövettek, kihasználva a hasonlóságukat! Nem is lettek volna ikrek, ha nem teszik meg. Mára már kinőttek ebből, de egy kis humorért ma sem kell a szomszédba menniük. Mindig kaphatóak rá.
***************
Erről a közös pontról indul a lányok története, három lány, háromfelé ágazó mese….
Megosztás ezzel:
