Fer-Kai Víztükör c. képéhez
Szélsodorta hullám a keszthelyi öbölben,
Ég csodálja magát e hatalmas tükörben.
Zöldellő domboldal szemben, a túlparton,
A sirályvijjogást zeneként hallgatom.
Alkonyat sötétje szürkíti az eget,
A távozó napnak pár kóró integet.
Beszédes csenddel száll le az est,
A fülemüle hangos trillába kezd.
Szép magyar tenger, hullámzó Balaton,
Csodádat bámulva ülök egy fapadon.
Kacsintok a napnak a csillogó tükörben,
Búcsút int nekem a keszthelyi öbölben.